STELLAR BLOG

Amikor a memória lesz a legdrágább alkatrész

Ha az elmúlt hónapokban videokártyát vagy RAM-ot néztél ki magadnak, valószínűleg feltűnt: az árak nem csak emelkedtek, hanem hetente-havonta változnak. Ez nem egy átmeneti, egyszeri drágulás, hanem egy olyan folyamat, ami mögött egy sokkal mélyebb, strukturális okok állnak, és sajnos minden jel szerint még nincs vége.

A jelenség, amit sokan „memóriakrízisnek" hívnak, mára túlnőtt a puszta RAM-drágításon.

A DDR5 és DDR4 memóriamodulok mellett a NAND Flash alapú SSD-k, a videokártyák, az okostelefonok, a laptopok, a konzolok és gyakorlatilag minden olyan eszköz árát felhajtja, amelyben bármilyen memóriachip található.

Nézzük meg, mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a következő hónapokban.

Miért éppen most, és miért ilyen brutális mértékben?

A gyökere a dolognak ott keresendő, ahol elsőre senki sem gondolná: a mesterséges intelligencia szektorában.

Az AI-szerverek és adatközpontok működéséhez használt HBM (High Bandwidth Memory) memóriatípus gyártása körülbelül háromszor annyi gyártókapacitást emészt fel, mint a hagyományos DDR5 memóriáé.

A memóriagyártók, elsősorban a Samsung és az SK Hynix ezt a rendkívül jövedelmező szegmenst helyezik előtérbe a fogyasztói piaccal szemben, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gyártókapacitás jut a szokásos, boltokban kapható RAM-ra és GDDR memóriára.

Ehhez társul, hogy a videokártya gyártók korábban rögzített árú memória beszerzési szerződésekkel dolgoztak, amelyek 2025 végén jártak le. Amíg ezek a szerződések érvényben voltak, a GPU-gyártók viszonylag védve voltak a piaci áringadozásoktól, innentől viszont közvetlenül ki vannak téve a szabadpiaci áraknak, amelyek az elmúlt hónapokban szinte függőlegesen felfelé mozdultak.

A számok önmagukért beszélnek: egy 16Gb-es DDR5 memóriachip nagykereskedelmi ára 2025 szeptembere és decembere között közel 300%-kal emelkedett. Egy korábban 30.000 Ft körüli 32 GB-os DDR5 memóriakészlet 2026 elejére 150-180.000 Ft fölé kúszott.

Az öregebb, kevésbé keresett DDR4 szegmens sem úszta meg: egy 32 GB-os DDR4 kit ára néhány hónap alatt közel duplájára nőtt.

A videokártyák esetében a helyzet azért különösen súlyos, mert a memória mára a teljes gyártási költség akár 80%-át is kiteheti egy-egy modellnél és ez korábban sosem volt jellemző, hiszen hagyományosan maga a GPU-chip számított a legköltségesebb komponensnek.

Most viszont megfordult a helyzet: nem az számít, mekkora és mennyire fejlett a chip, hanem az, mennyi és milyen típusú memóriát tesznek mellé.

Az Nvidia és az AMD lépései – Már megtörtént, és még jön

Az Nvidia eddig már többször korrigálta a GeForce-sorozat árait a memóriaköltségek miatt, és a beszámolók szerint ez a folyamat korántsem ért véget.

A leginkább érintett a csúcsmodell, az RTX 5090 volt, amelynek beszállítói ára a GDDR7 memória drágulása miatt önmagában is jelentősen, akár 100-200.000 Ft-al emelkedett tavasszal.

Nyáron azonban további, ezúttal szélesebb körű áremelés érkezett: a 16 GB vagy annál nagyobb VRAM-mal rendelkező RTX 50-es modellek 15-20%-os drágulást szenvedtek el, miközben a teljes kínálatban 10-15%-os áremelkedés volt jellemző, a memóriakonfigurációtól függően.

Az AMD sem maradt ki a folyamatból: a Radeon RX 9000-es sorozat esetében a gyártó minden 8 GB VRAM után nagyjából 20-30.000 Ft-al emelte az árakat már az év elején, majd nyáron újabb, 10-15%-os drágulást jelentett be a széria egészére a második félévre vonatkozóan.

Mivel az AMD a GDDR6 szabványt használja a GDDR7 helyett, elsőre úgy tűnhetett, hogy kevésbé érintett a krízisben, a valóságban azonban a GDDR6 árai is párhuzamosan robbantak be, így ez a védettség inkább csak elméleti volt.

Az AIB-partnerek,  tehát azok a cégek, amelyek a tényleges, boltokba kerülő videokártyákat gyártják az Nvidia és az AMD chipjeiből, ezeket a beszállítói költségnövekedéseket szinte biztosan továbbhárítják a végfelhasználók felé.

A tényleges polci áremelkedés azonban nem egyik napról a másikra következik be: amíg a korábbi, olcsóbb beszerzési áron gyártott készletek el nem fogynak a disztribútorok és kereskedők raktáraiból, addig a régi árak is jelen maradhatnak a piacon, csak fokozatosan váltják fel őket a magasabb árcédulák.

Mi várható a jövőben, és mekkora drágulásra lehet számítani?

A rossz hír az, hogy a helyzet rövid távon aligha fog enyhülni.

Az elemzőcégek szerint a DRAM és NAND gyártási kapacitás 2026-ban mindössze 16-17%-kal bővül majd évről évre, ami jóval elmarad a történelmi átlagtól, miközben a kereslet, elsősorban az AI-szektor miatt,  ennél sokkal gyorsabban nő.

Ha a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel, az egyetlen szelep, amin keresztül a piac egyensúlyba kerülhet, az ár és jelenleg pontosan ez történik.

A TrendForce elemzőcég jelentései szerint az AI-szerverek iránti memóriakereslet legalább 2026 harmadik negyedévéig fenn fogja tartani a magas árszintet, és több elemző is arra számít, hogy a memóriaárak a következő negyedévekben tovább emelkedhetnek.

Egyes becslések szerint a memóriaárak akár további 40%-kal is nőhetnek a közeljövőben, ami elkerülhetetlenül begyűrűzik a videokártyák, a laptopok és a kész PC-k árába is.

Ehhez társul egy másik tényező is: a TSMC, a világ legnagyobb chipgyártója, szintén áremelést tervez, amely gyakorlatilag minden gyártástechnológiai csíkszélességet érint majd, beleértve a már régóta futó, kiforrott eljárásokat is.

Ez azt jelenti, hogy nem csak a memóriaárak, hanem a chipgyártás alapköltsége is emelkedni fog, ami tovább szélesíti a drágulás hatókörét.

A piackutatók szerint a végfelhasználói szinten a PC-k és okostelefonok ára akár további 10-20%-kal is emelkedhet 2026 végéig, miközben a globális PC-piac forgalma több mint 10%-kal, az okostelefon-piac pedig közel 13%-kal zsugorodhat, vagyis kevesebb eszközt adnak el, miközben az egy darabra jutó bevétel nő.

Ez a fajta ellentmondásos helyzet azaz a csökkenő forgalom, növekvő árbevétel, valószínűleg a videokártya-piacon is megjelenik: a gyártók a magasabb átlagos eladási áraknak köszönhetően akár árbevétel-növekedést is elkönyvelhetnek annak ellenére, hogy kevesebb darabszámot adnak el.

Van azonban egy némileg megnyugtatóbb adat is: bár a memóriaárak nyolc hónap alatt akár négyszeresükre is nőttek, a tényleges videokártya-árak ehhez képest jóval visszafogottabban emelkedtek, tehát átlagosan mintegy 16%-kal, az RTX 5090-et leszámítva pedig ez az érték 10% körül alakul.

Ez arra utal, hogy a gyártók egyelőre próbálják tompítani a memóriaköltségek begyűrűzését a végfelhasználói árakba, de ez a védelem sem tart örökké, ha a memóriapiac tovább bonyolódik.

Összefoglalás

A jelenlegi videokártya-drágulás nem egy szokásos, kiszámítható piaci ingadozás, hanem egy strukturális, az AI-ipar által hajtott átalakulás következménye, amely valószínűleg hosszú távon átrendezi a hardverek árazását.

Amíg a memóriagyártók kapacitásának jelentős részét az AI-szektor köti le, a fogyasztói piac, legyen szó gamerekről, kreatív szakemberekről vagy hétköznapi felhasználókról, a magasabb árak elszenvedője marad.

Ha most terveznél videokártyát vagy memóriát vásárolni, érdemes tudni: az árak magak, viszont rövidtávú csökkenés továbbra sem várható, így még mindig érdemes most lépni.

A piac egyelőre nem ad jelt arra, hogy ez a spirál a közeljövőben megfordulna, így a legjobb stratégia az, ha tudatosan, az aktuális árak és saját igényeid alapján döntesz, nem pedig egy remélt jövőbeli árcsökkenésre várva halogatod a vásárlást.