STELLAR BLOG

Az örök GPU-vita objektíven

A PC-s hardvervilág egyik legrégebbi és leghevesebb vitája az AMD kontra NVIDIA kérdés. 

Fórumok, kommentelők és YouTube-videók ezrei szólnak arról, melyik gyártó „jobb”. 

A valóság azonban, mint mindig árnyaltabb egy kicsit. Ebben a cikkben kizárólag objektíven vizsgáljuk meg a két fő videokártya gyártót és kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy nem a vita generálása a célunk vele, csupán szeretnénk megértetni mindkét oldal működését.

A rivalizálás kezdete

Az NVIDIA gyakorlatilag egyeduralkodó volt a GPU piacon az első kártyájuk megjelenését követően. 1999 augusztus 31-én megjelent a GeForce 256, ami jelentős előrelépést jelentett akkor még a vizuális megjelenítésben.

Majd 2000-ben megjelent az akkor még ATI Technologies égisze alatt futó első Radeon kártya a piacon.

Pár évig próbálkoztak még a gyártással és a fejlesztéssel, viszont 2006-ban az AMD felvásárolta a céget, így fokozatosan a fúziót követően az ATI Radeon név is átalakul AMD Radeonná az évek során.

Innentől kezdve viszont a két gyártó egymásra licitálva próbálja a legjobb kártyákat kiadni a piacra, hogy a felhasználók az általuk gyártott termékeket válasszák.

A márkaversengés több okból alakult ki:

• A két gyártó eltérő fejlesztési filozófiát követett.
• Generációról generációra váltakozott, ki kínálta a legerősebb csúcskártyát.
• Az ár-érték arány gyakran különbözött.

Egyes technológiák (pl. ray tracing, upscaling) egyik oldalon korábban vagy hatékonyabban jelentek meg.

A közösségi platformok és a benchmark-kultúra tovább erősítették a piros vs zöld vitahelyzeteket.

Viszont nézzük meg melyik gyártó miben erősebb és mi az amiben talán gyengébb.

NVIDIA

Erősségekben nincs hiány az NVIDIA háza táján, mégis sokszor sok kritika éri a gyártót. Viszont nézzük meg mik a kiemelt előnyök.

Dedikált speciális magok:
Az NVIDIA modern GPU-i CUDA magokat, RT (Ray Tracing) magokat és Tensor magokat használnak. Ezek külön hardveregységek mesterséges intelligencia és sugárkövetés számításokhoz, ami kimagasló teljesítményeket nyújthat.

Ray tracing teljesítmény:
Az NVIDIA az elsők között hozott hardveres ray tracinget tömeges piacra (RTX széria). Sok játékban a ray tracing teljesítmény jelenleg is erős.

DLSS technológia:
A Deep Learning Super Sampling (DLSS) AI-alapú felskálázás Tensor magokat használ.

Streaming és tartalomgyártás:
Az NVIDIA NVENC hardveres enkóder, széles körben támogatott, stabil, jó minőségű H.264 / HEVC / AV1 kódolást kínál, ezért sok streamer és videós használ NVIDIA kártyát.

CUDA ökoszisztéma:
A CUDA platform ipari és AI-környezetben elterjedt (renderfarmok, gépi tanulás).

Hátrányok:

• Gyakran magasabb induló ár
• Egyes modellek esetében kisebb VRAM a konkurens AMD kártyákhoz képest
• Zárt technológiai ökoszisztéma (CUDA, DLSS)

AMD

A gyártót elég sok kritika érte egy időben a driver támogatottság miatt, így néha bizonytalan teljesítményt nyújtott egy amúgy jó specifikációkkal rendelkező kártya. Ezeken természetesen folyamatosan dolgoznak, optimalizálnak, javítanak így egyre stabilabbak lettek az idők során. Előnyöket tekintve itt is több olyan pont van, amit érdemes megfontolni.

Ár-érték arány:
Az AMD gyakran kedvezőbb áron kínál hasonló rasterizációs (hagyományos) teljesítményt.

Több VRAM bizonyos szegmensekben:
Egyes modellekben az AMD nagyobb memória-kapacitást kínál ugyanazon árszinten.

Nyílt technológiák:
FSR (FidelityFX Super Resolution) – gyártófüggetlen, nyíltabb fejlesztési filozófia.

Erős raster teljesítmény:
Ray tracing nélküli játékokban sokszor versenyképes vagy nagyon közeli teljesítményt nyújt.

Hátrányok:

• Ray tracing teljesítmény sok generációban elmaradt az NVIDIA csúcskártyáitól
• Streaming encoder minőség történelmileg gyengébb volt (bár javult)
• Kevesebb ipari szintű AI szoftvertámogatás (CUDA hiánya)

Melyik gyártót mire ajánlják?

Fontos, hogy ez nem „jobb–rosszabb” kérdés, hanem felhasználási területet érintő. Tehát neked attól függően kell kártyát választanod, hogy mire szeretnéd használni, milyen környezetben és mekkora pénzügyi erőforrással rendelkezel a célod eléréséhez.

A GPU-választás tehát ma már többtényezős döntés:

• Milyen felbontásban játszanál? (1080p / 1440p / 4K)
• Ray tracing használata fontos számodra?
• Szeretnél streamelni?
• Mekkora a VRAM szükséglete az általad használt játékoknak és szoftvereknek?
• Fontos az energiafogyasztás?
• Fontos az ár?
• Stabil szoftveres támogatás szükséges?

NVIDIA jellemzően ajánlott:

• Ray tracing fókuszú játékokra
• Streamingre (NVENC miatt)
• AI és CUDA alapú munkafolyamatokra
• Professzionális renderelésre

AMD jellemzően ajánlott:

• Ár-érzékeny gamer konfigurációkba
• Magas VRAM-igényű feladatok ellátására adott árszinten
• Nyílt technológiát preferáló felhasználók számára
• Raster teljesítményre optimalizált játékok esetére

Tehát nem létezik univerzálisan „jobb” gyártó, csak adott felhasználási célhoz jobban illeszkedő modell.

Különböző gyártók és márkák

Akik nincsenek napi szinten tech környezetben, de szeretnének GPU-t vásárolni, a kezdeti lendület után sokszor lépnek egyet hátra és kérnek inkább szakértői segítséget, vagy néznek meg rengeteg összehasonlító videót a YouTubeon.

Egy egyszerű példával segítünk ennek megértésében.

Sokan találkoznak ilyen modellekkel és zavaró lehet, hogy ugyanarról a kártyáról beszélünk a partneri jelzés alapján:

• ASUS Prime GeForce RTX 5080
• ASUS Prime Radeon RX 9070 XT

Fontos megérteni:

• A GPU chipet az NVIDIA vagy az AMD tervezi.
• A kártyát a partnerek (ASUS, MSI, Gigabyte, Sapphire stb.) gyártják.

Tehát a kártya nevében ha ezt látod:

• Az „RTX” az NVIDIA architektúrára utal.
• Az „Radeon RX” az AMD architektúrára utal.
• Az „ASUS Prime” a hűtés, PCB és dizájn gyártója, de ez gyártón belüli modellenként eltérhet.

Ugyanaz a GPU-chip többféle kivitelben létezhet különböző hűtéssel, órajellel és garanciával.

És ha már itt tartunk, mi a helyzet az Intellel?

Az Intel az Arc sorozattal lépett be a dedikált GPU piacra viszont jelenleg a két nagy gyártó mellett eltörpül a térhódítása.

Miért marad el a két nagy mögött?

• Később érkezett a piacra.
• Driver optimalizáció kezdetben gyengébb volt.
• Piaci részesedése alacsonyabb.
• AI és ray tracing terén még nem éri el a csúcskategóriás NVIDIA/AMD modelleket.

Ugyanakkor:

• Versenyképes árakat kínál
• Jelentős fejlesztési erőforrással rendelkezik
• Hosszú távon komoly szereplő lehet, de még nem tartunk ott.

Záró gondolat

Vásárlás előtt érdemes minden számodra fontos szempontot figyelembe venni. Amennyiben meghatároztad, hogy nagyjából milyen árkategóriában mozogsz, meg kell találni azt a kártya típust ami ebbe a kategóriába belefér.

Ezt követően érdemes a két gyártó hasonló árkategóriás kártyáinak tesztjeit összehasonlítani, és az is nagyon fontos, hogy a processzorod maximálisan ki tudja hajtani ezeket a kártyákat.

Összehasonlító tesztekből rengeteg található már különböző benchmark adatokkal és processzor kombinációkkal a videómegosztó portálokon, így biztos, hogy tudsz információt gyűjteni ezzel kapcsolatosan.

Amennyiben pedig elakadnál a választásban, keress minket bizalommal, kollégáink szívesen segítenek neked a döntésben és akár a kiszemelt kártya beszerzésében is.